Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 23.11.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: ştiri
Autorul articolului: Eliza Francu, Eva Galambos
Titlul articolului: A közös kormányülésen Gyurcsány románul, Markó magyarul beszélt
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=271&menu=



Magyarország miniszterelnöke nyitotta meg egy román nyelvû mondattal tegnap Budapesten: „Salutam Romania in Uniunea Europeana” (Üdvözöljük Romániát az Európai Unióban – szerk. megj.) Cserében Románia miniszterelnök-helyettese, Markó Béla magyar nyelven tartotta meg a teljes felszólalását. Gyurcsány kijelentette, hogy a régi irigységet és ellenségeskedést félre kell tenni. „Nem titok, hogy a közös kormányülések azért keltenek akkora érdeklõdést, mert közös történelmünk során több érzékeny pont keletkezett” – folytatta. A magyar miniszterelnök mégis bevallotta, hogy irigyli a Bajnokok Ligájában szereplõ Steauát, a magyar futball teljesítménye jelenleg nem lévén jegyezhetõ. A kormányülés inkább dekoratív jellegû volt, tulajdonképpen afféle külpolitikai gyakorlat. A kisebbségek kapcsán Tariceanu miniszterelnök elmondta: „Magyarországnak nincs oka aggódni a romániai magyar kisebbség miatt, mert mi jó példája vagyunk a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának.” A román kormányfõ határozottan kijelentette: „Nincs kilátás az etnikai alapú autonómia megadására”, és nincsenek információi egy esetleges székelyföldi népszavazásról. Hangsúlyozta viszont, hogy Romániában a magyar kisebbségnek széles körû kulturális és oktatási autonómiát biztosítanak. A kisebbségi törvény némiképp beárnyékolta a közös ülést, ugyanakkor elõtérbe hozta a miniszterelnök és az elnök közötti bukaresti feszültséget. Az eseményt követõ sajtótájékoztatón egy magyar újságírónõ megkérdezte, mit gondol Románia elnöke a kisebbségi törvényrõl. Tariceanu miniszterelnök válasza: „Nem vagyok Basescu elnök szóvivõje. Kérem, a kisebbségi törvényre vonatkozó kérdéseket intézzék egyenesen az elnökhöz.” A kisebbségekrõl áttértek a magyarországi munkaerõpiacnak a románok elõtti megnyitására, s Budapest „fokozatos megnyitást” javasolt. A románok azonnalit szerettek volna… Ami a január 1. utáni határátlépést illeti, ezt a románok és a magyarok is megtehetik csupán személyi igazolvánnyal, egyetlen ellenõrzéssel, nem kettõvel, mint ahogy most történik. Aláírtak gazdasági egyezményeket és nyilatkozatokat a szállítás, a Duna-medence rendezése és az adminisztráció témakörében. Mint ahogy hasonló ünnepélyes helyzetekben szokás, a kényes kérdéseket félretették.
Gyurcsány miniszterelnök bejelentette: történészekbõl álló vegyes bizottság alakul egy közös román–magyar történelem tankönyv megírására. Ez a fideszes ellenzéknek adott válasz, õk bírálják a román–magyar találkozókat. A Gozsdu Alapítvány örökségét, amely a román államot illeti meg, félretették egy másik ülésre.
Mihai Hardau oktatási miniszter javasolta, hogy jövõre, „mivel Magyarországon költségvetési megszorításokkal élnek, közösen finanszírozzák a Sapientia Egyetemet”. Ez egy magyar magánegyetem, amelyet kizárólag magyar pénzbõl finanszíroztak eddig Romániában. Hardau javaslata bizonyára kérdéseket vet fel majd Bukarestben. Más kérdésekben, mint amilyen például a verespataki terv, nem született konszenzus, ezért ezeket félretették. A közös kormányülés nagy érdeklõdés mellett zajlott Magyarország fõvárosában. A protokoll azonban hibázott. A román küldöttség megérkezése után a magyar újságírók megállapították, hogy a küldöttség teljes útvonalán a Hõsök teréig Románia állami zászlaja helyett az utcákat Budapest zászlója díszítette, amely nagyon hasonlít a román zászlóhoz (piros-sárga-kék, közepén a fõváros címerével).
A megkérdezett kormányszóvivõ kijelentette, hogy ezeket a zászlókat Budapest napja alkalmából helyezték ki, amelyet november 17-én ünnepelnek. „A fõvárosi önkormányzat feladata feldíszíteni a várost, mi csupán a hivatalos fogadással foglalkozunk, és a Hõsök terén ott vannak a román állam zászlói” – nyilatkozta a szóvivõ a Magyar Nemzetnek.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.